A Széchényi kastély, Aranyospuszta
Az aranyospusztai birtokrészt a fiatal Széchényi Ferenc gróf számára – mint örökségi részt – a tarnócai birtokból különítették el a századforduló táján. Széchényi Ferenc ugyanis a tarnócai „birtokalapító” Széchényi Ferenc (1835-1908) egyik unokája volt.
A trianoni határok megvonása után a birtok egyik szép pontját, Aranyospusztát szemelte ki lakóhelyéül a fiatal gróf, a Széchényi kastély számára és energikusan kezdett hozzá a lakókörnyezet kialakításához és a gazdaság megteremtéséhez. 1925 körül készült el a neobarokk stílusban emeltetett kastély, vagy – méreteit tekintve – inkább csak úrilak. A 35 helyiségből álló épületet Bájer Géza barcsi építőmester húzta fel, és jó okunk van feltételezni, hogy a többi szakipari munkát is barcsi mesteremberek végezték.
A kastélyra manzárdtető került, az eleganciát fedett kocsi behajtó, tágas erkélyek, teraszok és díszlépcső fokozta. A főbejárathoz széles, fasorral szegélyezett út vezetett. A főhomlokzatot a Széchényiek kőbe faragott címere díszítette. A grófi család 1944-ben külföldre távozott. Az épület a háború után, mint Erdészeti Szakmunkásképző Iskola éledt újjá, később a Barcsra beköltözött intézmény kollégiuma lett. Többszöri felújítás és átalakítás után – külsőleg változatlan formában – ma is kollégiumként funkcionál.