A barcsi zsinagóga
Barcs izraelita vallású lakosai az 1860-as évektől kezdve ünnepeiket a szomszédos Viroviticán tartották, mivel helyben sem imaház, sem zsinagóga nem állt rendelkezésükre. 1883-ban a Kremzir Károlytól bérelt épületben (= Novák-ház) elemi iskolát és imatermet hoztak létre, mely épületet Kremzir Mór 1892-ben a hitközségnek ajándékozta.
A közösség hamarosan kinőtte mind az iskolát, mind az imatermet, ezért 1895-ben új iskolát, 1899-ben pedig közel 40.000 forint költséggel impozáns zsinagógát építtettek, melynek ünnepélyes avatása 1899. augusztus 22-én volt. Mindkét létesítmény a Barcstelep és Barcs közötti, akkor még nagyrészt beépítetlen területen kapott helyet. A zsinagóga mintaképe a Ludwig Förster által 1858-ban tervezett leopoldstadti zsinagóga volt, melynek terveit Enderle és Freinwald építészek készítették.
A templom külső burkolata piros-sárga színű, sávosan változó téglából, a tórafülke pedig Zsolnay-porcelánból készült. Külső mérete 15,90 x 24,55 méter volt. Az építési munkákat Szenicza Ferenc helyi építési vállalkozó végezte, a szakipari munkák is barcsi mesterek munkáját dicsérték. A zsidóság deportálásáig rendeltetésszerűen használták, majd a háború alatt kifosztott és belövést kapott épület hosszú ideig elhagyatottan, romosan állt. 1967-ben a zsidó hitközség eladta a helyi ÁFÉSZ-nek, aki OTTHON áruházat alakított ki belőle.
A jobb sorsra érdemes épület eredeti formájából teljesen kivetkőztetve, sokáig üzletként funkcionált, ma üresen áll. Az egykori zsinagóga homlokzati oromfalán állt Mózes-táblák az izraelita temetőben vannak.