Izraelita temető

Szerző: divekip | 2021. dec 14. | Történelmi nevezetességek

A barcsi izraelita temető

Barcs zsidó vallású lakossága a vasútépítéseket és a drávai hajóforgalom megindulását követő gazdasági fellendülés következtében a 19. század második felétől jelentősen megszaporodott.

A közösségi létesítmények mellett temető létesítése is szükségszerűvé vált. Ezt az Imre u.-i temető északi határvonalához csatlakozóan az 1860-as évek derekán alakították ki, jelölése az 1866. évi kataszteri térképen már szerepel.

A század vége felé, a helyi Chevra Kadisa (Szentegylet, temetkezési egylet) megalakulása után (1890) ravatalozót és temetőgondnoki lakást emeltek a temetőben. A ravatalozót 1988-ban lebontották. A temető elején áll a lebontott zsinagóga elől ide áthelyezett zsidó áldozatok emlékműve, és itt találhatók az egykori zsinagóga Mózes-táblái is. A temetőben álló legrégebbi, még olvasható sírkő 1868-ból való.

Zsinagóga

Szerző: divekip | 2021. dec 14. | Történelmi nevezetességek

A barcsi zsinagóga

Barcs izraelita vallású lakosai az 1860-as évektől kezdve ünnepeiket a szomszédos Viroviticán tartották, mivel helyben sem imaház, sem zsinagóga nem állt rendelkezésükre. 1883-ban a Kremzir Károlytól bérelt épületben (= Novák-ház) elemi iskolát és imatermet hoztak létre, mely épületet Kremzir Mór 1892-ben a hitközségnek ajándékozta.

A közösség hamarosan kinőtte mind az iskolát, mind az imatermet, ezért 1895-ben új iskolát, 1899-ben pedig közel 40.000 forint költséggel impozáns zsinagógát építtettek, melynek ünnepélyes avatása 1899. augusztus 22-én volt. Mindkét létesítmény a Barcstelep és Barcs közötti, akkor még nagyrészt beépítetlen területen kapott helyet. A zsinagóga mintaképe a Ludwig Förster által 1858-ban tervezett leopoldstadti zsinagóga volt, melynek terveit Enderle és Freinwald építészek készítették.

A templom külső burkolata piros-sárga színű, sávosan változó téglából, a tórafülke pedig Zsolnay-porcelánból készült. Külső mérete 15,90 x 24,55 méter volt. Az építési munkákat Szenicza Ferenc helyi építési vállalkozó végezte, a szakipari munkák is barcsi mesterek munkáját dicsérték. A zsidóság deportálásáig rendeltetésszerűen használták, majd a háború alatt kifosztott és belövést kapott épület hosszú ideig elhagyatottan, romosan állt. 1967-ben a zsidó hitközség eladta a helyi ÁFÉSZ-nek, aki OTTHON áruházat alakított ki belőle.

A jobb sorsra érdemes épület eredeti formájából teljesen kivetkőztetve, sokáig üzletként funkcionált, ma üresen áll. Az egykori zsinagóga homlokzati oromfalán állt Mózes-táblák az izraelita temetőben vannak.

Széchényi kastély, Somogytarnóca

Szerző: divekip | 2021. dec 14. | Történelmi nevezetességek

A Széchényi kastély, Somogytarnóca

Műemléki védelem alatt áll az 1873-ban épült (148 éves) Széchenyi kastély, melyet gróf Széchényi Ferenc, Széchenyi István unokája építetett. Az eklektikus stílusú épületet Wéber Antal tervezte. 1944-ig a grófi család lakott benne, majd az államosítások után közcélra vették igénybe.

A Somogytarnócai Állami Gazdaság megalakulása után annak központja lett. A gazdaság megszűnése után, az 1990-es évek elején az épület magántulajdonba került, állaga ezt követően rohamosan romlott. Az egykor pompás kastélypark ritka, egzóta fáit nagyrészt kivágták, ma már életveszélyes állapotban van, nem hallani semmit az esetleges hasznosításról.

Sajnos lezárt területen található, nem látogatható, de ugyancsak műemlék ezen a területen az 1907-ben épült (114 éves) Széchenyi család kápolnája a somogytarnócai temetőben. A kastély körüli 3 hektáros, különleges faállományú értékes park, a település határában pedig az egykori legelőn kivételesen nagy akácfák találhatók.

Széchényi kastély – Aranyospuszta

Szerző: divekip | 2021. dec 14. | Történelmi nevezetességek

A Széchényi kastély, Aranyospuszta

Az aranyospusztai birtokrészt a fiatal Széchényi Ferenc gróf számára – mint örökségi részt – a tarnócai birtokból különítették el a századforduló táján. Széchényi Ferenc ugyanis a tarnócai „birtokalapító” Széchényi Ferenc (1835-1908) egyik unokája volt.

A trianoni határok megvonása után a birtok egyik szép pontját, Aranyospusztát szemelte ki lakóhelyéül a fiatal gróf, a Széchényi kastély számára és energikusan kezdett hozzá a lakókörnyezet kialakításához és a gazdaság megteremtéséhez. 1925 körül készült el a neobarokk stílusban emeltetett kastély, vagy – méreteit tekintve – inkább csak úrilak. A 35 helyiségből álló épületet Bájer Géza barcsi építőmester húzta fel, és jó okunk van feltételezni, hogy a többi szakipari munkát is barcsi mesteremberek végezték.

A kastélyra manzárdtető került, az eleganciát fedett kocsi behajtó, tágas erkélyek, teraszok és díszlépcső fokozta. A főbejárathoz széles, fasorral szegélyezett út vezetett. A főhomlokzatot a Széchényiek kőbe faragott címere díszítette.  A grófi család 1944-ben külföldre távozott. Az épület a háború után, mint Erdészeti Szakmunkásképző Iskola éledt újjá, később a Barcsra beköltözött intézmény kollégiuma lett. Többszöri felújítás és átalakítás után – külsőleg változatlan formában – ma is kollégiumként funkcionál.

Római katolikus templom

Szerző: divekip | 2021. dec 14. | Történelmi nevezetességek

A Római katolikus templom

A 18. században Barcs katolikus vallású lakossága istentiszteleteit az 1723 körül emelt kis fatemplomban tartotta, amely a mai Arany János Általános Iskola helyén vagy környékén állt. Az 1815-ben megtartott püspöki vizitáció jegyzőkönyve szerint: ”Barcs helységben 92 évvel ezelőtt fából építettek templomot Keresztelő Szent János tiszteletére, mely minden pillanatban összedőlhet. Már tető alatt van a kegyúr, gr. Széchényi Ferenc jóvoltából 1814-ben szilárd anyagból épített szép tágas, a plébánia egész népét befogadó templom, melyre torony építését is tervezik.” E tömör összefoglalás után vizsgáljuk meg kissé részletesebben a templom építésének körülményeit és indokait. Széchényi Ferenc gróf, mint Somogy Vármegye főispánja és a Dráva-szabályozás királyi biztosa, az 1790-es évek végétől kiemelt figyelemmel kísérte mezővárosa sorsát.

A mezőváros státusza, a növekvő lélekszám indokolttá tette, hogy az addig a babócsai plébániához tartozó barcsi katolikus hívek önálló plébániát és templomot kapjanak. A plébánia 1803-as megalapítását követően telket adományozott a mezővárosnak, hogy ott építsék fel (földesúri közreműködéssel) templomukat. Az elhúzódó ügyintézés és a területrendezési munkák miatt az alapkő lerakására csak 1814-ben kerülhetett sor. Javában épült már a templom, mikor 1816-ban leégett a düledező fatemplom, és még három ház. A templom nélkül maradt hívők és a földesúr is kész tények elé állíttattak, mielőbb be kellett fejezni az épületet. Végre 1819-re került olyan állapotba a templom, hogy használni lehetett.

A homlokzaton lévő kronogramma ezt így örökíti meg: ”AEDES HAECCE DEI EXSTAT SANCTA IOHANNI”, azaz „Íme, Istennek e Szentegyháza Már Fennáll Szent János Tiszteletére”. A latin szövegben lévő, más színnel kiemelt betűk (kronosztichon) számértéke 1819-et ad, a befejezés időpontját. Ez azonban csak a templomhajóra igaz, mert a torony építése még további két évig tartott. A felszentelés a torony elkészülte után, 1821-ben történt meg. A sors úgy hozta, hogy az építtető ezt már nem érhette meg, Széchényi Ferenc 1820-ban meghalt. A templom mai formájában nagyrészt még az eredeti, klasszicista stílusjegyeket őrzi, bár az elmúlt csaknem két évszázadban többször is alakítottak rajta.

A tető zsindelyfedését előbb cserépre, majd palára cserélték, sekrestyét toldottak hozzá. 1926-ban a hívek adományaiból kifestették a templomot, a budapesti Rincker öntödében pedig tíz és fél mázsás nagyharangot és egy kisharangot (1924) öntettek az 1916-ban hadi célokra elvitt harangok helyett. A középső harang 1948-ban készült. A belső berendezéshez csak Czövek Jenő plébánossága (1943-1954) alatt nyúltak hozzá lényegesen, ekkor azonban a főoltárt építették át teljesen.

A régi, Mauer Ignác által festett, Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárképet eltávolították (1943), mivel a plébános megítélése szerint annak ábrázolásmódja sértette a hívek ízlését. Helyére Krisztus Király szobra került. A hagyomány szerint a leégett régi templomból kimentett kegytárgyak közül való a főoltáron álló két angyalszobor és az oltár két oldala felett elhelyezett Péter és Pál apostol szobor. Az első berendezési tárgyak közül az 1815-ben készíttetett keresztelőmedencét ma is használják. Az átalakítással a templom és a plébánia dedikációja is megváltozott.

Az erősen megkopott belső falfelületeket Horváth József plébánossága alatt (1954-1973) újrafestették, ekkor készítette el Maróti László helyi művésztanár a magyarországi szenteket ábrázoló freskókat. Az 1970-es és 80-as években többször is sor került külső tatarozásra, így ma is impozáns, megjelenésében harmonikus, környezetének hangulatát meghatározó épület, mely vallásos rendeltetése mellett egyre gyakrabban nyújt otthont világi rendezvényeknek, koncerteknek.