Duna-Dráva Nemzeti Park

Szerző: divekip | 2021. dec 14. | Természeti látnivalók

A Duna-Dráva Nemzeti Park

A park kialakítása egy 1991-es országgyűlési határozattal vette kezdetét, az avatására 1996 áprilisában került sor több, a már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár között, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. Kiterjedése mintegy 50 000 ha. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére (a Balaton déli partja kivételéve), valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A nemzeti park hat területi egységgel rendelkezik: Gemenc, Béda-Karapancsa, Dráva menti síkság, Barcsi-ősborókás, Lankóczi-erdő, Zákány-Őrtilos térsége, valamint öt tájvédelmi körzetre bontható: Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzet, Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet, Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet, Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet, Zselici Tájvédelmi Körzet.

Ezt a rejtélyes vidéket, a különleges növény- és élővilágot segítenek felfedezni minden évszakban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai számos bemutatóhellyel (pl. Dráva Kapu Bemutatóközpont), programajánlattal, tanösvénnyel, táborokkal, előadásokkal, vezetett túrákkal várják a kicsiket-nagyokat.

További részletek a nemzeti park honlapján »

Barcsi-ősborókás

Szerző: divekip | 2021. dec 14. | Természeti látnivalók

Az ősborókás

A különleges természeti értéket jelentő Belső-Somogyi-homokvidék és a hozzá tartozó lápvilág sajátos hangulatú élőhely-együttese a Barcsi Borókás. A Barcsi-ősborókás Somogy megye egyik védett területe, korábban tájvédelmi körzet volt, ma a Duna–Dráva Nemzeti Park része. Egy része szabadon látogatható, de vannak olyan fokozottan védett részei, ahova csak engedéllyel lehet belépni.

A Barcs-Darány határában húzódó homok- és lápvidék természeti értékeire Boros Ádám botanikus már 1923-ban felhívta a szakközönség figyelmét, azonban az első öt kisebb területet csak 1942-ben nyilvánították védetté. Majd 1974-ben 34 négyzetkilométer kiterjedésű területen alakult meg a Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzet, mely így hazánk negyedik tájvédelmi körzete lett. 1996-ban ez a státusza megszűnt, és a Duna-Dráva Nemzeti Park megalakulásakor, annak részeként ez a védett terület is nemzeti parki rangot kapott. 2000-ben sajnos az ősborókás nagy része leégett, az élővilág jelentős károkat szenvedett. 2014-ben emléktábla avatással és szakmai előadásokkal emlékeztek meg a Barcsi-ősborókás védetté nyilvánításának 40. évfordulójáról.

Kialakulása a múltbéli legeltetésnek köszönhető

A nyílt területeken megjelenő szúrós levelű borókabokrokat a legelő állatok rendre elkerülték. Savanyú homoktalajon kialakult mészkerülő vegetáció jellemzi, ahol a borókák között először mohák, zuzmók jelennek meg, melyet a homokpusztagyep létrejötte követ.

Növényritkaságai

A fekete kökörcsin, a homoki kocsord és a homoki szalmagyopár. A borókás lefolyástalan területein láperdők tenyésznek, melyek állományalkotó fafaja a mézgás éger. A vízborítás miatt az égereken tőzegmoha telepeket látni. Ritka növényfaj az itt megtalálható fűzlevelű gyöngyvessző, valamint a fokozottan védett tarajos pajzsika, és a szintén fokozottan védett királyharaszt egyedüli magyarországi élőhelye. A borókás homoki gyepjei a Nemzeti Park területén másutt nem élő állatfajokról is nevezetesek. Ilyen pl. a sisakos sáska és az erdei pacsirta, a legelők és nyíresek jellegzetes éjszakai madara a lappantyú. Az égeres láperdőkben örvös légykapó és fekete gólya fészkel. Különösen értékes a láptavak mocsári teknős és cigányréce állománya.

Barcsi Borókás tanösvény

A Barcsi Borókás tanösvény 2 km hosszú, 1 óra alatt kényelmesen bejárható. A 6-os főút Darány-Barcs közötti szakaszán könnyen megközelíthető gépkocsival, a látogatók az autóspihenő parkolójában hagyhatják gépjárművüket és innen indulhatnak a terület gyalogos felfedezésére az egész éven át szabadon látogatható tanösvényen. A terület a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által fenntartott rackanyáj legelőterülete, így előfordulhat, hogy a látogató is találkozik ezen régi magyar háziállat fajta legelő állományával, amelynek fontos szerep jut a terület természetvédelmi kezelésében.

Karikó tó

Szerző: divekip | 2021. dec 14. | Természeti látnivalók

A Karikó tó a Dráva természetes öble

A Karikó a Dráva természetes öble a közúti Dráva-híd barcsi hídfőjétől keletre. A megközelítőleg kör alakjáról elnevezett tavacska ma már csak magasabb vízálláskor van közvetlen összeköttetésben a folyóval. A gyerekek kedvelt pecázó helye.

Dráva folyó

Szerző: divekip | 2021. dec 14. | Természeti látnivalók

A Dráva

A Duna jelentős jobb oldali mellékfolyója a Dráva, amely hazánk harmadik legnagyobb folyója. A Dráva a maga nemében is egyedi érték, és talán hazánk egyik legizgalmasabb folyója is. A Barcsig gyors folyású, szeszélyes vize olyan tiszta, hogy az ország halfajtáinak kétharmada él benne. A folyó és holtágai épp emiatt horgászparadicsomnak számítanak.

A Dráva a Tiroli Alpokban, az olasz-osztrák határ közelében ered, vízgyűjtő területe mintegy 40 000 négyzetkilométer, teljes hossza 749 kilométer. A folyó medrét követve húzódik a Duna-Dráva Nemzeti Park területének jelentős hányada.

Barcson a Dráva mentén ma már egy kellemes sétaút, a csaknem 1300 méter hosszú Dráva-sétány található, amely a pihenésre, az aktív kikapcsolódásra vágyók kedvelt helyszíne. Barcsnál a folyó túlpartján pedig már Horvátország fekszik.