Kremzir kastély

Szerző: divekip | 2021. dec 14. | Történelmi nevezetességek

A Kremzir kastély

Barcs-Belcsapusztán található, kisebb kastély, úrilak. Kremzir Károly építtette az 1870-es évek közepén, a korszak uralkodó stílusirányzata, a historizmus (eklektika) jegyében. Pontos építése ideje nem ismert, de az 1866. évi kataszteri térkép szerint akkor még nem létezett. A helyi hagyomány szerint a somogytarnócai Széchényi-kastéllyal egy időben folyt az építése, azaz 1873-75 körül épülhetett. 1944-ig a család lakta, majd a II. világháború után a Határőrség költözött bele. 1954-ben a Határőrség Barcsra települt, ekkor az épület a tsz. tulajdonába ment át, bérlakásokat alakítottak ki benne. A leromlott állagú épületre a tulajdonos tsz. 1978-ban bontási engedélyt kért, de nem kapott a kastély védett jellege miatt. Az épületet végül a Városi Tanács vette át, majd az 1980-as években magánszemélynek adta el, aki felújítását ígérte, de a tervek nem valósultak meg. (Rózsás Márton)

A műemléki védettségű kastély jelenleg is magántulajdonban van. A kastély állapota nem ideális, hiányzik az egész tetőszerkezet, az összes nyílászáró, a falak omladoznak. Tilos a belépés, életveszélyesnek nyilvánították, azonban messziről csodálva igazán romantikus látványt nyújt, ahogyan a természet visszaveszi, és benövi a kastélyt.

Kremzir Miksa-ház

Barcstelep egyik legszebb, eklektikus stílusú épületét Kremzir Károly (Kremzir Mór belcsapusztai birtokos apja) építtette az 1880-as évek elején. A helyi léptékkel mérve hatalmas ház a Dráva alig néhány évtizeddel azelőtt feltöltött árterületére épült, mint Barcstelep legtöbb épülete. A helyi hagyomány tudni véli, hogy az ingoványos talaj miatt facölöpökre alapozták. Az államosításokig a család örököse lakta, majd az állami tulajdonba vétel után a Járásbíróság és a Földhivatal költözött ide.

A rendszerváltás után mindkét szerv kiköltözött az épületből, mely így lakatlanná vált. A pusztulásnak indult ingatlant végül a 2010-es években teljesen felújították, ma a Türr István képző és kutató központ működik benne.

Hősi emlékmű

Szerző: divekip | 2021. dec 14. | Történelmi nevezetességek

A Hősi emlékmű

A II. világháború során Barcs környékén elesett szovjet, bolgár és jugoszláv katonák emlékműve a Hősök terén, a korábbi hősi temető és emlékművek helyén. A 8 méter magas beton obeliszk mellett emelt pódiumon, illetve az obeliszk talapzatán kaptak helyet az emléktáblák. Az 1969-ben elkészült emlékmű tervezője Bognár Lajos építészmérnök volt.

A katonák maradványait a tér átépítése során az emlékműtől északra eső virágágyás alá, közös sírba temették. A rendszerváltás után az emlékmű tetejéről a vörös csillagot eltávolították.

Főszolgabírói hivatal

Szerző: divekip | 2021. dec 14. | Történelmi nevezetességek

A főszolgabírói hivatal

Barcs 1896-ban járási székhellyé vált. Ezzel párhuzamosan megindult a főszolgabírói hivatal építésének előkészítése, a hivatali munka megszervezése. Rövid ideig ideiglenes épületben működött a szolgabíróság. A végleges épület helyének kijelölése során komoly vita és feszültség alakult ki Barcs és Barcstelep között, mindkét településrész magáénak szerette volna tudni e fontos középületet. Végül középúton, az Ország út akkor még beépítetlen részén 1896-ban kezdték meg az építkezést. A terveket Spur Lajos uradalmi mérnök készítette, a kivitelezést Stigler István építési vállalkozó végezte.

A főszolgabírói hivatal 1897. augusztus 10-én vette birtokba a helyi léptékkel mérve impozáns középületet. Az első főszolgabíró Fenyőssy Ödön volt, őt Sárközy György, Szandház Ferenc, Barcsay Ákos, majd Boronkay Károly követte. A II. világháborút követően, az új társadalmi és politikai berendezkedés nyomán a Barcsi Járási Tanács működött itt. Barcs várossá válását követően (1979), a járások megszűntével a Városi Tanács, majd a Polgármesteri Hivatal foglalta el az épületet.

Evangélikus templom

Szerző: divekip | 2021. dec 14. | Történelmi nevezetességek

A barcsi evangélikus templom

A 18. század második felében, a német telepesekkel érkeztek az első evangélikus hívek Barcsra. Számuk a döntően katolikus vallású településen csak az 1830-as évek közepére szaporodott meg annyira, hogy a vései gyülekezethez csatlakozhattak. 1856-tól istentiszteleteiket az Újbarcson (ma Munkácsy M. u.) felépített imaházban tartották, ahol egyúttal iskolát is indítottak. A 19. század derekára megerősödő gyülekezet 1875-ben a Porrogszentkirály leányegyháza lett. 1895-től vette át a közösség vezetését Fuchs Pál, a karizmatikus levita-tanító, igazgató, aki 36 évig irányította az evangélikus egyház helyi tevékenységét.

1903-ban a katolikus németek közül 20 család, mintegy 100 fő – tiltakozva a német nyelvű misék számának csökkentése miatt – evangélikus hitre tért át. Az ily módon megerősödött gyülekezet 1905-ben megvásárolta a falu közepe táján fekvő Potencz-féle telket a rajta lévő, egykor olvasókörnek használt épülettel. Ezt átépítve és kibővítve alakították ki a parókiát, az iskolát és építették fel a templomot 1906-ban. 1908-ig az áttért katolikus hívek nagyrészt visszatértek eredeti vallásukhoz.

Az evangélikus iskola a település egyik legszínvonalasabb oktatási intézménye volt, nagyon sok más vallású tanuló is járt ide. Fuchs Pál 1932-ben nyugdíjba vonult, ez után az iskola megszűnt. Utóda Molnár Lajos lelkész volt, aki 1973-ig látta el hivatalát. Az ő halála után az evangélikus hitközség ismét – szórványként – Porrogszentkirályhoz tartozik. A gyülekezet régi kegytárgyai közül ma is megvan az első kehely és paténa, a keresztelőkút és az 1856-ban készült eredeti oltárkép. A padok az első zsidó imaházból kerültek át.

2021 nyarán „A lélek melege” programnak köszönhetően három hét alatt szinte teljesen megújult a barcsi evangélikus templom. A pályázatnak köszönhetően a templom összes nyílászáróját kicserélik, a teljes padlózatot felújítják, a régi ütött-kopott felültetet járólap váltja fel. A földrengés következtében megrongálódott falburkolatot is feljavítják, a Magyarországi Evangélikus Egyháznak köszönhetően a teljes belső teret kifestik. A padok is restaurálásra kerülnek, így a jövőben szinte teljesen megújult környezetben fogadhatják a híveket.

Jókai fürdő

Szerző: divekip | 2021. dec 14. | Történelmi nevezetességek

Jókai fürdő

Az 1920-as évek elején Dvorszky József alapította a Kert utcában, a mai Semmelweis I. u. – Türr I. u. sarkán. A 400 millió korona befektetéssel épített létesítmény tervezője és építője Treiber József barcsi építőmester volt. A kor minden kényelmével berendezett, villaszerű épületben 6 kabinban kádfürdő, valamint gőzfürdő üzemelt. A gőzt és a meleg vizet egy Stréber-típusú kazán szolgáltatta.

A gépészeti berendezéseket Fehér József szerelte be, az asztalosipari munkákat Láminger Károly helyi mester készítette el. A fürdő a II. világháborút követően községi fenntartásban tisztasági fürdőként üzemelt, az 1960-as évek közepéig. A vízmű hálózat és a strand kiépülése után jelentősége megszűnt. Épülete jelenleg lakóház.