Barcs Város bemutatása és történelme

Barcs bemutatása

Az 1979 óta városi ranggal felruházott Barcs a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik, Somogy megye déli kapuja, a Dráva folyó fővárosa. Dinamikusan fejlődő, 123 km2 kiterjedésű kisváros, amely a magyar-horvát határon helyezkedik el, a barcsi kistérség természetes központja, jelenleg több mint 10 000 fős népességgel. Fejlődését meghatározta és meghatározza a Dráva, valamint a határmenti elhelyezkedés, a nemzetközi útvonalakhoz való csatlakozása is.

A város kereskedő jellege már a múlt században kialakult. Jelenének fejlődését meghatározza az egyre erősödő hazai és nemzetközi turizmus is, melyet egyrészt a kiemelkedő természeti értékeinek, másrészt a határ közelségének köszönhet.

Barcs történelme a 14. századtól a 19. század közepéig

Barcs területén a régészeti leletek alapján i.e. 5. évezredik vezethető vissza az ember megjelenése. Találtak itt réz-, bronz-, vaskorból származó leleteket, laktak itt hunok, avarok, szlávok. Nevének említését legkorábban 1389-1417 közöti oklevelekben olvashatjuk, amikor még a segesdi uradalomhoz tartozott, várát pedig 1460-ban említették először. A 15. században birtokközpont volt, a török időkben a település szinte teljesen elnéptelenedett, ezután horvátokat, németeket telepítettek be.

1664-ben Zrínyi Miklós hadainak közeledtére, a törökök elhagyták a várat, Zrínyi pedig felégette. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek, a győri püspökség kormányzója kapta adományul I. Lipót királytól, majd 1715-1733-ban a gróf Széchenyi család lett a földesura, melynek köszönhetően még a 20. század elején is gróf Széchenyi Imre örököseinek volt itt nagyobb birtoka.

1848-ban, mikor Jellasich horvát bán hadai betörtek Magyarországra, egy csapat határőr ágyúkkal kezdte lőni a helységet. A horvátok néhány hétig táboroztak itt, míg végre a honvédcsapatok közeledtére a horvátok átfutottak a Dráván.

Barcs a 19. és 20. században

Az 1870-es évektől kezdve Barcs gyors fejlődésnek indult, ám Trianon megtörte ezt a lendületet. Az első világháború után főként a mezőgazdasági terményeket feldolgozó könnyűipar indult növekedésnek: téglagyárak mellett bőrgyárak, fa- és lenfeldolgozó üzemek, sertéshizlaldák és vágóhidak, tejüzemek és sajtgyárak, valamint szeszgyárak épültek a településen. Ebben az időszakban kezdődött meg az elektromos hálózat kiépítése is. A növekedést 1928-tól az is segítette, hogy hozzá csatolták Drávapálfalva községét.

Barcs 1918-ban szerb megszállás alá került, az új délszláv állam igényt formált rá, bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett.

A második világháború utáni földosztás új reményeket adott a barcsiaknak, ám a szovjet megszállás és az azzal járó új gazdasági rendszer hamar szétfoszlatta ezeket. Az ipar szerkezete is átalakult, ekkortól kezdve erősödött meg az építőanyaggyártás, a malomipar, a fafeldolgozás és a vegyipar.

Barcs legújabb kori történelme

1991. október 27-én az esti órákban egy jugoszláv repülőgép behatolt Magyarország légterébe, s a város szélére robbanótölteteket dobott le. Személyi sérülés nem történt, de néhány lakóház megrongálódott. A számos negatív hatás (pl. délszláv háború) ellenére a 90-es évtizedben a város óriási átalakuláson ment keresztül.

1994-re felépült az új városközpont, az új posta felépítésével együtt korszerű, digitális telefonközpontot helyeztek üzembe, megkezdte működését a HÍD TV helyi stúdiója. Új utcák nyíltak, lakások épültek, hosszú idő után templomot építhetett a református gyülekezet, felépült a második sportcsarnok, fejlődött az intézményhálózat.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás előestéjén két korszerű, a várost elkerülő úton közelíthetik meg az átutazók az uniós előírásoknak megfelelően újjáépített határátkelőt. Több éves előkészítő és építőmunka után megkezdte működését a regionális szennyvíztisztító, a városközpontban új 88 lakásos lakótömb épült.

Barcs múltját, jelenét és jövőjét jelentősen meghatározza fekvése és nemzetközi útvonalakhoz való csatlakozása. A város egykori rangjának visszanyerése érdekében kialakított elképzelések nemcsak a város és környéke, de a tágabb térség, a megye és Dél-Dunántúl fejlődését is jelentősen befolyásolhatják. Az európai integráció olyan körülményeket teremt a térség számára, melyekben a határmentiség hátrányból előnnyé válik.